Az alifás szénhidrogének alapvető funkciói energia-üzemanyagként, ipari oldószerként és kémiai szintézis nyersanyagaként szolgálnak, alapvető szerepet játszva számos termelési és mindennapi életben. Az egyes funkciókat a következő kategóriákba sorolhatjuk:
1. Energia-üzemanyag funkció: Ez az alifás szénhidrogének leggyakoribb felhasználási módja. A metán, a benzin, a kerozin és a gázolaj mind fontos üzemanyagok. A metánt széles körben használják háztartási gázfűtésre, míg a benzint és a gázolajat a közlekedés fő energiaforrásai, amelyek égéskor nagy mennyiségű hőt bocsátanak ki.
2. Oldószer funkció: Az alacsony -forráspontú- alifás szénhidrogének (mint például a benzin és a kerozin) az iparban általánosan használt szerves oldószerek. Használhatók ipari tisztításra és szerves komponensek oldószeres extrakciójára. Vízben való oldhatatlanságuk lehetővé teszi számos hidrofób szerves anyag feloldását.
3. A kémiai szintézis nyersanyag funkciója: Alacsony-széntartalmú alifás szénhidrogének (C1-C5): Ezek a petrolkémiai termékek alapvető alapanyagai. Az etilén, propilén stb. addíciós és polimerizációs reakciókon keresztül felhasználható szintetikus műanyagok és szálak, például polietilén és polipropilén előállítására, amelyek a szintetikus anyagipar forrását képezik. Magasabb alifás szénhidrogének (C6 és magasabb): Az egyenes{10}láncú olefinek (C18 és alacsonyabb) használhatók lágyítók és felületaktív anyagok előállítására; Az n-alkánok oxidálhatók magasabb szénatomszámú alkoholok és zsírsavak előállítására, amelyek szappanok és mosószerek alapanyagai; A C10-C30 n-alkánokból biokémiai reakciók révén takarmányozásra szánt egysejtű fehérje is előállítható.
4. Egyéb al-alkalmazások: Az alifás szénhidrogének a gyógyszer- és kozmetikai gyártásban is részt vesznek, és egyes származékok felhasználhatók kőolaj-adalékanyagként, égésgátlóként és egyéb vegyi segédanyagként, több területen is, mint például a napi vegyszerek és a biomedicina.