1. lépés: Határozza meg a szerkezeti típust, kezdve a szénatomok számával.
A hasonló szerkezetű homológok esetében minél több szénatom van, annál magasabb az olvadáspont. Például az etán (2 szénatom) olvadáspontja körülbelül -183,3 fok, míg a pentáné (5 szénatom) körülbelül -129,7 fok, ami egyértelműen növekvő tendenciát mutat. Ha izomerek, folytassa a következő lépéssel.
2. lépés: Az izomerek esetében vegye figyelembe az ágak számát és a szimmetriát.
Ha a szénatomok száma azonos (izomerek):
Alapszabály: Minél több ág, annál rosszabb a molekuláris szimmetria, és annál alacsonyabb az olvadáspont. Például az n-pentán (elágazás nélküli) olvadáspontja -129,7 fok, míg az izopentán (1 ág) olvadáspontja -159,9 fok, ami tökéletesen megfelel ennek a szabálynak.
Különleges megjegyzés: Minél jobb a molekuláris szimmetria, annál magasabb az olvadáspont. Például a neopentán (nagyon szimmetrikus, négy-elágazású szerkezet) magasabb olvadásponttal rendelkezik, mint az n-pentán, eléri a -16,6 fokot.
3. lépés: Olvassa el az alkánokra vonatkozó speciális szabályokat.
Az egyenes-láncú alkánokban a páros számú szénatommal rendelkező molekulák szimmetriája jobb, és olvadáspontja nagyobb, mint a páratlan számú szénatommal rendelkezőké, így két párhuzamos olvadáspont-görbét alkotnak, amelyek segíthetnek az előrejelzési eredmények finom-hangolásában. Alkének és alkinek esetében ez a szabály nem nyilvánvaló, és az első két lépés közvetlenül követhető.